Napjainkban már nagyon sok felmondott devizahitel eljutott a végrehajtási szakaszba. Mondani sem kell, hogy a végrehajtási eljárás során veszélyben az adós jövedelme, és a végrehajtással terhelt ingatlant bármikor árverezhetik. A végrehajtási eljárás egy különleges jogi megoldással nagyon sok esetben megszüntethető, ebben az esetben a tartozás nem követelhető és a jelzálogjog is törlésre kerül. A végrehajtási eljárás korlátozására is van lehetőség, ebben az esetben a tartozás összege csökkenhet jelentős mértékben. Ha végrehajtási eljárás van folyamatban Önnel szemben több milliós tartozása miatt, feltétlenül keressen meg minket, hogy átnézzük ügyét és megtaláljuk azt a jogi megoldást, amivel végrehajtási eljárás megszűnhet Önnel szemben, vagy a tartozása összege jelentősen csökkenhet.

A jelenlegi jogi helyzet alapján 2024. a devizahiteles perek éve lesz. Íme az elmúlt időszak Kúria döntései, amelyek jelentősen növelik az adósok esélyeit arra, hogy egy perben a bíróság megállapítsa a megkötött devizaszerződésük érvénytelenségét! Ezek alapján már csak hatékony ügyvédi képviselet kell, és a szerződések érvényteleníthetők, ami alapján tartozása jelentősen csökkenhet, és elkerülheti devizahitele súlyos következményeit. Alábbiakban összegyűjtöttük a a Kúria legfontosabb ide vonatkozó döntéseit, összhangban az EU bíróság döntéseivel.

Az alábbiakban elolvashatja a szóban forgó Kúriai döntések legfontosabb rendelkezéseit, a szerződések árfolyamkockázatról történő tájékoztatás tisztességtelenségével kapcsolatban.

BH 2021.5.141 Az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás tisztességtelen, ha abból világosan és egyértelműen nem ismerhető fel az árfolyamkockázat mibenléte és annak gazdasági következményei. Az Európai Unió Bírósága joggyakorlata által felállított követelményrendszer megvalósulását a tájékoztatás tisztességtelenségének megítélése során összességében kell vizsgálni, az egyes ítéletek indokolásában megfogalmazott megállapítások nem tekinthetők taxatív felsorolásnak, nem lehet az ott megjelenő egyes elemeket kiragadottan értékelni, hanem a szerződés egyéb rendelkezései figyelembevételével kell megítélni, hogy a nyújtott tájékoztatás megfelel-e a tisztességes tájékoztatással szemben felállított követelményrendszernek [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bek.].

A fogyasztók helytállóan hivatkoztak arra, az irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó a pénzügyi szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van többek között az információs szintje tekintetében, ezért a szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazásának, és következésképpen az átláthatóságnak a 4. cikk (2) bekezdésében írt követelményét kiterjesztő módon kell érteni (C-186/16. 44. pont). Mindezért magának a pénzügyi intézménynek a fogyasztó részére adott tájékoztatásából kell kitűnnie mindazon információnak, amely alapján egy általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó megalapozott döntéseket hozhat (C-186/16. 49. és 51. pontok).

Az EU Bíróság határozataiban írtak szerint a tájékoztatásnak ki kell térnie a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására (C-186/16. 49. pont); azon mechanizmus konkrét működésére, amelyre az érintett feltétel utal, valamint adott esetben az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyra oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket (C-186/16. 45. pont, C-26/13. 75. pont); arra, hogy a fogyasztó a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával bizonyos mértékű árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik (C-186/16. 50. pont). Az irányelvben előírt világos és érthető megfogalmazás követelményének megfelel az a devizaalapú kölcsönszerződés is, amely úgy terheli a fogyasztóra az árfolyamkockázatot, hogy nem figyelmezteti kifejezetten arra, az árfolyamváltozásnak nincs felső határa (azaz nem szükséges, hogy a “korlátlan” vagy “nincs felső határa” kifejezéseket kifejezetten tartalmazza a kikötés), de csak abban az esetben, ha egyfelől a fogyasztót nem csupán arról a lehetőségről tájékoztatták, hogy annak a devizának az árfolyama, amelyben a kölcsönszerződést megkötötték, emelkedhet vagy csökkenhet, hanem értékelni tudja az árfolyamkockázatnak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági követelményeit is (C-227/18. számú végzés 40.).

A Kúria az Általános Kockázatfeltáró Nyilatkozatban írtakat vizsgálva egyetértett a felülvizsgálati kérelemben kifejtettekkel, hogy a szerződés rendelkezéseit követő, azzal egy okiratba foglalt általános kockázatfeltáró nyilatkozat azon kitétele, miszerint a felperesek tudomásul vették, részükre az alperes az árfolyamkockázatról “teljes körű tájékoztatást” igazoló egyéb bizonyítékok hiányában annak tartalmát, “teljes körűségét” nem igazolja.

Épen az EU Bíróság C-227/18. számú végzése értelmében nem megfelelő az adott tájékoztatás, ha az csupán annyit tartalmaz, hogy az árfolyamváltozás a “hitelszolgálatot” egyaránt növelheti és csökkentheti.

A perben adott tájékoztatás mellett annak nincs perdöntő jelentősége, hogy a fogyasztó a szerződéstervezetet és a kapcsolódó dokumentumokat időben megkapták, illetve annak sem, hogy azt elolvasták-e a szerződés megkötését megelőzően. A fogyasztótól valóban elvárható, hogy a rendszerint nagy összegű és hosszabb távra szóló ügylet jellegéhez, nagyságrendjéhez, a vállalt kockázat mértékéhez igazodóan tájékozódjon a szerződés megkötése előtt, a szerződési feltételeket tartalmazó okiratot – az átlagfogyasztótól elvárható gondossággal – áttanulmányozza, és ha a szerződésben olyan rendelkezéseket észlel, amelyeket nem ért, megfelelő magyarázatot igényeljen [2/2012. (XII. 10.) PK vélemény]. Az ebben a körben megnyilvánuló esetleges mulasztása, gondatlan eljárása azonban csak abban az esetben eshet a terhére, ha a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás egyébként tisztességes tartalmú volt.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának jogegységi hatályú határozata [Jpe.I.60.015/2021/15.]

E vizsgálat során még ha a szerződéses feltételek nem is utalnak kifejezetten arra, hogy az árfolyamváltozásnak nincs felső határa, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a fogyasztó a hitelező által rendelkezésére bocsátott információk összessége alapján képes volt-e értékelni az árfolyamkockázatnak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is (C-227/18 végzés 38. pont).